Mimi nagy huncut.
Gyakran jár tilosban: felmászik, leránt, belenyúl, szétszaggat, és a legizgalmasabb és leggyakrabban elkövetett "bűne": turkál.
Mamának van egy hintaszéke, puhára takarva finom tapintású plédekkel. Itt szokott üldögélni, ha végre elnyugszik a hátsóján, és nem pakol, mosogat, stb. Itt szokott varrogatni, és sudokut fejteni (nagymester lehetne,olyan villámgyors és pontos).
S hogy hol tarja a keresztrejtvényhez szükséges eszközöket, vagy a varrókészletét? Az olvasnivalóit,kedvenc fényképeinek albumait? És még sok érdekes, és izgalmas, de tiltott holmiját?
A hintaszék melletti görgős-fiókos állványon. Praktikus bútordarab. Minden elfér benne, és a fiókjait elég nehéz kihúzni, ám mégis baj van vele.
Mimimet úgy vonzza, mint a mágnes a vasat. S bár nyilván leánykám a jövőben hasznát veszi majd a fiókkihúzás közben csiszolódó lelményességének,és erejének, jobban örülnék, ha nem abajgatná Mama holmijait.
Szemfüles csöppöm már képes kicsalni Mamát a szobájából, hogy aztán Mama háta mögött visszaosonva rávesse magát a kincsekre.
Csoda, hogy eddig nem sérült meg.
Ma azonban valami elterelte a figyelmét. Szerencsére!
Mama levette a plédeket, hogy Marci megrezegtesse magát a fotelbe helyezhető, elektromos masszírozó betéttel. (Akár egy igazi masszázsfotel,hmmmm...)
Mimi először nem vette észre a változást. Felmászott a fotelba, s már kezdte volna feltúrni a fiókok rendjét, amikor Marci bekapcsolta a szerkezetet.
Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy hangosan nevetgélnek, sikongatnak.
Bemásztak egymás mellé a fotelbe, és össze-vissza nyomkodva a készülék irányítóját kényeztették, csiklandoztatták magukat.
Néha ijesztően felgyorsult, majd hirtelen stílust váltott a masszázs.
Olyankor meglepetten ugrottak egyet, majd fintorogva civódtak az irányítón, de nem szálltak le.
Mindez ma reggel, nem sokkal hét óra után történt...
Gyakran jár tilosban: felmászik, leránt, belenyúl, szétszaggat, és a legizgalmasabb és leggyakrabban elkövetett "bűne": turkál.
Mamának van egy hintaszéke, puhára takarva finom tapintású plédekkel. Itt szokott üldögélni, ha végre elnyugszik a hátsóján, és nem pakol, mosogat, stb. Itt szokott varrogatni, és sudokut fejteni (nagymester lehetne,olyan villámgyors és pontos).
S hogy hol tarja a keresztrejtvényhez szükséges eszközöket, vagy a varrókészletét? Az olvasnivalóit,kedvenc fényképeinek albumait? És még sok érdekes, és izgalmas, de tiltott holmiját?
A hintaszék melletti görgős-fiókos állványon. Praktikus bútordarab. Minden elfér benne, és a fiókjait elég nehéz kihúzni, ám mégis baj van vele.
Mimimet úgy vonzza, mint a mágnes a vasat. S bár nyilván leánykám a jövőben hasznát veszi majd a fiókkihúzás közben csiszolódó lelményességének,és erejének, jobban örülnék, ha nem abajgatná Mama holmijait.
Szemfüles csöppöm már képes kicsalni Mamát a szobájából, hogy aztán Mama háta mögött visszaosonva rávesse magát a kincsekre.
Csoda, hogy eddig nem sérült meg.
Ma azonban valami elterelte a figyelmét. Szerencsére!
Mama levette a plédeket, hogy Marci megrezegtesse magát a fotelbe helyezhető, elektromos masszírozó betéttel. (Akár egy igazi masszázsfotel,hmmmm...)
Mimi először nem vette észre a változást. Felmászott a fotelba, s már kezdte volna feltúrni a fiókok rendjét, amikor Marci bekapcsolta a szerkezetet.
Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy hangosan nevetgélnek, sikongatnak.
Bemásztak egymás mellé a fotelbe, és össze-vissza nyomkodva a készülék irányítóját kényeztették, csiklandoztatták magukat.
Néha ijesztően felgyorsult, majd hirtelen stílust váltott a masszázs.
Olyankor meglepetten ugrottak egyet, majd fintorogva civódtak az irányítón, de nem szálltak le.
Mindez ma reggel, nem sokkal hét óra után történt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése