Óvodás Marci fiú

Mimi és Marci tegnap este a szokottnál tovább fennmaradhattak.

Ezért elmaradt az esti mesélés, de kérésükre megígértem, hogy kicsit többet fogok énekelni nekik.

Fáradtak voltak, rám bízták, hogy miket énekelek. Gondoltam a nagy esőzések idején jól esne hallaniuk néhány vidám tavaszi, nyári dalt.

"Somvirág, somvirág, aranysárga a világ.

Kakukkfű, kakukkszó, kirándulni volna jó...";

"Tillili-tülülü, csiri-cserere, lombpalotába gyere be,

tillili-tülülü, csere-csiriri, hogyha bejöttél ne menj soha ki!...";

"Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom.

Minden madár társat választ, virágom, virágom..." - következtek egymás után a dalok, mind szigorúan duplán előadva: egyszer Miminek, egyszer Marcinak.

Néha meg-megakadtam, mi legyen a következő, amikor eszembe jutott az " Orgona ága, barackfa virága, öltözzetek új ruhába, anyák napja hajnalára, illatosan..."  dal.

Az első két sornál tovább nem jutottam, mert Marci rémülten fojtotta belém a hangot: - Anyuka, ez TITOK! - zavart csend.

Pár másodpercig nem értettem miért lenne titok ez a közismert dal, amikor is beugrott, hogy anyuka vagyok, és van egy ovis kisfiam, és nemsokára, május első vasárnapján anyák napját fogunk ünnepelni. Felismerésem Marci is megerősítette:

- Anyukám, az óvónénik mondták, hogy ez titok. Te tudod a titkot?

- Nem tudtam, hogy ez a dal titok, úgyhogy nem is énekelem el, jó? Jó lesz helyette a "Mély erdőn, ibolyavirág..."? 

- Ühüm.

Elhangzott még ez és néhány másik is. Sorra jutottak eszembe óvodás gyerekdalok. Ekkor eljutottam a "Nézd, itt az ingó-bingó bimbó, rózsabimbó..." kezdetűhöz, mire Marci váratlanul (már megint a frászt hozva rám) - hiszen azt hittem, hogy már félálomban dereng csupán -, rám mordult, ez lánydal, hagyjam abba. Énekeljem inkább a Mr Bean rajzfilm főcímdalát. Eleget tettem kérésének, de valamiért nem volt elégedett a hallottakkal.

- Melyik dalra gondolsz Kicsim? - kérdeztem, mert az említett rajzfilmnek talán ha két-három téma köré variálódnak a betétdalai.

- Hát a mozisra.

- ???

- Amikor a hajós filmet akarja megnézni.

- ???

- Igen, anyuka hajósat. - erősítette meg Mimi is.

- Pancsoláskor a lábával süllyeszti a vízbe a hajót. Aztán nem tud parkolni.

- !!! - Tudom mire gondolsz. A Titanic zenét szeretnéd hallani? - eszembe jutott, hogy a cameroni film felejthetetlen  betétdalára emlékeztető lírikus melódia szólal meg a rajzfilmben, amikor Mr. Bean a kiszemelt előadás plakátját nézegeti.

- IGEN! - lelkendeztek mindketten, mire én egy mosolyt elnyomva, Celine Diont megszégyenítő beleéléssel kezdtem el énekelni a Titanic szívszorító betétdalát, amitől néhány perc alatt mosolygós mély álomba szenderültek.

A My heart will go on fiús dal? :)

Ma egy kedves történettel fogadott Marci óvónénije.

Elmesélte, hogy a csintalan Vidi ebédkor Marci helyére ült, amit kisfiam zokon vett. Nagyon komoly dolog az oviban tiszteletben tartani a másik ruháját, evőeszközeit, játékait, székét. Vidi viselkedése komoly heccelődés, de azt hiszem, csak bartákozni akar a vele szemben elzárkózó Marcival. Fiam tehát nem vette a lapot, helyette hát legörbülő szájjal ment panaszkodni:

- Óvónéni, a Vidi elcsücsülte a székemet!

...