Vérnyomás - érzékenység II. (Ma van a szülinapom)

Igen. Ma van a szülinapom-pom-pom-pom-pomporopompom...

"32 éves lettem én, meglepetés e "...nap...

Tényleg kaptam egy remek meglepit: úgy tűnik, mégiscsak egészséges vagyok. :)

És kaptam tortát, könyvet és virágot is, de Apa állandóan össze-vissza állítgatja az új fényképezőgépet, így sajnos nem tudtam megörökíteni, Habár a tortának csak a töredékét tudtam volna, mert lecsapott rá a siserehad.

Két hónappal ezelőtt nagyon rosszul lettem könyvtárba bandukolás közben.

Nagyon.

Elszédültem, alig kaptam levegőt, remegni kezdett kezem-lábam, kivert a víz, hirtelen azt sem tudtam, hol vagyok.

Nem árulok el nagy titkot, ha leírom, hogy megijedtem. Ki ne ijedt volna meg a helyemben?

Kipihentem magam kicsit a könyvtár előterében, aztán hazaevickéltem valahogy. Nem emlékszem rá, hogy csináltam, és mennyi időt vett igénybe, de hazaértem.

Mimama azonnal észrevette, hogy baj van. Szakértő szemmel végigmért, majd vérnyomásmérést javasolt.

165/120, pulzus 110

Ejha! Mi történhetett velem?

Nem vagyok hipochonder, ám annál aggódóbb természetű: egy pillanatra belém hasított a félelem - mi van, ha komoly baj okozza a magasvérnyomást?

Mi lesz Hökköpükkivel és Leröllével, ha velem történik valami?!

Gyorsan megmértük a vércukorszintemet is: 4 lett az eredmény. Tekintve, hogy könyvtárba indulásom előtt bekaptam egy banánt, igencsak alacsony érték. Jaj!

Mimama szerint nem pihenek eleget, ezért gyorsan lefektetett.

Igaz, a szívem majd kiugrott a helyéről (nem csak a magasvérnyomás miatt), jólesett a gondoskodás.

Amint jobban lettem, elkezdtem böngészni a neten, közben változó időközönként megmértük a vérnyomásomat. A pihenéstől 150/100-ra lecsökkent.

Kíváncsi voltam, milyen mértékű lehet a baj, és milyen természetes gyógymódjai vannak.

Első fokú magasvérnyomásról lehet szó esetemben, derült ki számtalan cikkből. Kezelési módot pedig nem találtam mást, mint amit Mimamánál is alkalmazunk: fokhagyma-galagonya-fagyöngy - tea és kapszula, sószegény életmód, és súlycsökkentés.

2009. novembere óta nagyjából 8 kg-ot leadtam már, és kevés sót használunk, tehát ezekkel nincs gond.  Valamivel mégis van, mert  az első rosszullét óta volt még egy cudar napom, egy másik alakalommal pedig eleredt az orrom vére (hogy az orrvérzés mennyi maszatolással jár).

Akkoriban Apa vérnyomása rendetlenkedett. Amitől szintén megrémültem (mondom, hogy túl aggódós vagyok), s bár kiderült, hogy neki valóban csak pihennie kell, és rendeződik a helyzet, belegondoltam, mi lenne, ha valamelyikünk súlyosan megbetegedne. Elborzadtam...

Túlsúlyos vagyok, ami jelentős kockázati tényezője számos népbetegségnek. Észbe kaptam, rendszeresebbé tettem a mindennapjaim, és sikerült elindulni a jó úton. Vagy mégsem? Amikor néhány hétnyi vérnyomás-mérés után lementem a háziorvoshoz, és említettem a súlycsökkenésem, leszidott. Le kell fogynom, de túl gyors a tempó. Ez is megviselheti a szervezetet, a szívet. Püff neki!

Elküldött vér-, és vizeletvizsgálatra,  szívröntgenre és szemvizsgálatra.

Ma délután voltam az utolsó vizsgálaton, a szemorvosnál.

Ahogy az összes többi lelet, a szemorvosi is tökéletes (leszámítva az amúgy is erős rövidlátásomat, ami apránként javulni látszik -hja, kérem, az öregedéssel távollátóvá romlik a szem; mire elérem az agg kort, talán élesen látok majd, mint egy réti sas). Sehol semmi elváltozás, sem kiugró eredmény.

Akkor mitől magas ez a fránya vérnyomás???

Elkerülhetetlenül gyógyszert kell szednem ezentúl.

Már egyszer emelni is kellett az adagoláson, csakhogy a mért eredmények még mindig hajmeresztőek.

Ma reggel is 145/110, bár a pulzus javul: 80 körüli.

Rákérdeztem a háziorvosunknál, mi lehet a gond, azt gyanítja öröklött hajlam.

Szülinapom alkalmából azt kívánom, egyik gyermekem se örökölje ezt a hajlamot, és még ha életem végéig szednem is kell vérnyomás szabályozó gyógyszert, ne legyen semmi bajom, hogy együtt lehessek velük, és az enyéimmel sokáig.

Még legalább újabb 32 évig.